1100 km ennyi van köztem apukám, Bogyoka Barátnőm és ő közte. Rengeteg érzés s kavarog bennem es most a vonaton ülve nem akarok pedig fogok ha hazaerek. Hiányzik mindenki! Minden veszekedés ellenére! Nem tudhatod mikor jön el az utolsó nap. Ruzsa Magdi rövid utazás című dalát hallgatva minden megfordult a fejembe. 15 nap és a 14 órás út és minden visszatér egy varos, legfőképp a családom. Újra magyarban leszek, itt meg a tévét sem értem. Tudom nézni interneten de nincs aki a hasamon dorombolva nézze velem a tévét vagy nincs kivel beszélgetni órákat. Szerencses vagyok hogy kijöhettem és ezt nem szeretnem elbaltázni szóval jövőre nyelvvizsga go amint végetér a tanfolyam.
Egy dolgot írtam fel a kívánság listámra, hogy apa itt legyen vagy én legyek otthon vele, igen mikulás van, srácok a reggeli akcióm a cipőbe bujtatott mikulásról nagyon nagy sikert aratott. Reggelre engem is fogadott mikulás csomag nem tagadom, ugyanazt kaptam mint a gyerekek, mondjuk kicsit több csokival, a gyerekek a rengeteg csoki helyett ruhákat, könyvet, apró játékokat kaptak, amik szerintem nagyon ötletesek. Kinek mit hozott a mikulás? Volt akit most jegyeztek el?
Persze az óvodában is meg volt a mikulás csomag, Júliának mára fodrász volt beígérve, igazából csak igazítás, de nagyon jó lett.
Viszont ma este minden kijött belőlem, nem tudom miért az is lehet, hogy amit tegnap ettünk francia finomságot az volt nem jó nem tudom srácok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése