2017. november 29., szerda

64. nap (Kedd)

Szó szó, mit kell mondjak, kicsit kiakadtam, hiszen Magyarba többet kell várni a vonatra ha késik, itt meg csak egy ember ugrott a vonat elé, nem robbantunk le. Már hallottam, olyanról, hogy magyarba 1,5 órákat késnek a vonatok, ezek után már meg sem lepődtem, de itt a sofőrök próbálják behozni a lemaradást. Szerencsére 20 percet álltunk, de mint kiderült múlthéten az apuka 1 órát állt az állomáson, ilyen esetekben az összes vonat késik. :D

Második képzeljétek normálisak a munkások és időben jönnek. Én is nagyon meg vagyok lepődve, azon kívül, hogy Ausztriából vannak itt dolgozni., szerencsére tudnak németül vagyis körülbelül annyira mint én. Viszont elképesztő munkát csinálnak, holnap bejegyzésnél fogok feltölteni képeket, hogy hogyan alakul, szerintem teljesen elképesztő.

Ti, hogy nevelitek a gyereket azzal kapcsolatba, hogy adventi naptárral várjátok a gyerekeket, és a csokis vagy a játékos verziót találjátok jobbnak. Itt kint, mindkettőt használják, először is a játékot 6- án kapják meg, a csoki verziót pedig december 1- jén már számba veszik a gyerekek. Sajnálatos módon elteszik előlünk, ahogy Philipp fogalmazott tegnap mert kicsit leültem vele beszélgetni, de nagyon várja a karácsonyt. Még a kívánság listáját is elmagyarázta miért szeretne azokat a dolgokat. Viszont a mozijegyet tőlem fogja megkapni, lehet megbeszélem a szülőkkel.

Mai nap az óvodába beérkezve érdekes látvány fogadott, ugyanis Júlia cumival a szájában aludt, csak megsúgom nem alszik cumival. Érdeklődve kérdeztem, hogy mi ez a gyerek szájában? Mire a válasz: Hát ez az övé! Mondom igen, csak 3 hónapja vagyok itt és én nem tudok róla, de még a szülők sem. Mivel Júlia és Linus is ragaszkodott ahhoz, hogy az övé, hazavittük, mint kiderült nem. Holnap vissza fogom vinni, remélem, hogy semmit nem kap el Júlia a másik gyerek cumijától.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése